Első nap, mert odaértünk.

Sziasztok!

Közérdekű: a bejegyzést előbb megírtam, csak a net szórakozott, így közzétenni 3 órával később sikerült.

A repülőn ugye nincs internet, ezért megírom a gondolataimat Wordbe, aztán majd bemásolom, ha odaértünk. Elhagytuk Seattle-t, már csak 2-2,5 óra és odaérünk. Mit ne mondjak, szeretek én repülni, de érzem a lábaimon meg a fenekemen, hogy az elmúlt 10-12 órát nem aktív sportolással töltöttem.

Viszont, NAGYON meg vagyok elégedve az Air France-szal.. Olyan ebédet kaptunk, hogy a tíz ujjunkat megnyaltuk utána… Előétel: saláta. Főétel: Lasagne. Utána sajt, majd ribizlis süti, és csokis habos Mousse joghurt… Emellé persze annyit iszol, amennyit szeretnél, önkiszolgáló volt a pult az ebéd után. Délután uzsonnára jégkrém, szendvics, rágcsa… Ha minden igaz nemsokára érkezik a vacsora.

A kilátás pedig fergeteges volt. Izland mellett és Grönland alsó részét átszelve jöttünk, olyan szép volt. Erről is íme egy fotócska. :) A szórakoztatás szempontjából is teljesen jónak ítélem a dolgokat. Minden szék háttámlájában van egy monitor egy távkapcsolóval. Van vagy 70 albumnyi zene ( egész nap Justin Timberlaket, Michael Jacksont és Mariah Carey-t hallgattam :P), csomó választható film(amelyek az én angol és francia tudásomnak köszönhetően még érthetőek is), no meg sorozatok. Annyi minden hülyeséget néztem ma.. :D Grace Klinikát, Jóbarátokat, GossipGirlt, estébé…. Jah és tegyük hozzá, hogy a távirányító levehető, és akkor gameboyként üzemel, van egy csomó hülye dedós játék, a pacman szerű ősemberes rettenetet kivittem a kilences pályáig a 10-ből :D

Node most muszáj abbahagynom az írást, mindjárt lemerül a laptop, mert a Vandust valamivel le kellett kötni, hát beraktam neki az Anasztázia mesét, úgysem látta még... Ezzel azonban sikeresen le is merítette az aksit, és most itt pittyeg 10 másodpercenként a fülembe a többi utas nagy örömére.

Bővebben később.

Nah ideértünk.

A kedves amerikaiak úgy átellenőriztek mindent, hogy leszállás után több mint egy órán át álltunk sorba, hogy hivatalosan is beléphessünk az Amerikai Egyesült Államokba. Végül aztán hazaértünk, Agoura Hills, Los Angeles külvárosi része. Idefelé az autópálya (freeway-101) amin jöttünk…

Imádom azt, ahogy az öt sávban annyira szépen tudnak menni a kocsik…. És a kis utacska, ahol laknak… Tipikus amerikai filmbe illő utca, kertes házak kerítés nélkül! Nagyon tetszik. J No de most… Itt ülök kint a teraszon, a gyerekek a medencében gangelnek… Igaz, hogy otthon már hajnal van, én mégsem vagyok fáradt. No igaz, megmondták az háziak, hogy majd ha az itteni idő szerint hajnali kettőkor kipattannak a szemeim, és nem fogok tudni 2 napig rendesen aludni. Aztán átáll a szervezetem... Holnap még pihenés a program. Aztán megyünk Santa Monicázni, nemzetiparkozni, Las Vegasba persze, estébé...

Most viszont megyek, ennyi elég belőlem :P

Mellékeltem egy-két képet, Repülőset, sok autós sztrádásat.

Puszi, holnap is helyzetjelentek!

Inez