Ferihegy

Sziasztok.

Reggel fél 7, most ültem le egy pillanatra. Becsekkoltunk, a tranzit wifijét élvezem :)) Vicces volt az éjszaka, elvégre le sem feküdtem aludni, mert ha hajnali 2-kor indul az ember, akkor semmi értelme... Bezzeg... beültünk a kocsiba. az autópálya 5. kilométerénél szerintem már aludtam. Arra keltem, hogy oldalról bököd Anya, Inez!!! Ferihegy!!! :) Bezacskóztattuk a csomagokat (tudjátok az a nejlonos védőfóliázás), amitől Anya szóhasználatával élve olyanok voltak a bőröndök mint a bebábozódott kukacok. Ma még nem sikerült senkinek sem komolyan kiborítania a másikat (itt Anya és Apa személyére gondolok), leszámítva 1-2 apróságot... :P
Szóval, most itt ülünk várunk a becsekkolásra, 7:10 perckor indul pedig majd az első repülő Párizsba. Ott egy óránk lesz átszállni a Los Angeles-i járatra, még szerencse hogy a leadott bőröndöket továbbviszik, és nem kell őket újra leadni, és megint felvenni. Megkönnyítik az amúgy is stresszelős egyének(Apu) életét.

Ha Párizsban lesz időm, és az Isten is úgy akarja, hogy legyen wifi, akkor lehet írok még, ha nem, akkor magyar idő szerint este 10 óra körül landolunk Los Angelesben. Addig pedig kiolvasom/vagyis végre belekezdhetek az Annácskámtól kapott szülinapi ajándékomba, az Utolsó Dal c. könyvbe :)) Erre lesz szüksége a kis lelki világomnak, előre látom.

Ááááá! Most mondták be, hogy a légtér zsúfoltsága miatt 20 perccel később indulunk. Itt az a gáz, hogy 1 óránk 5 percünk van Párizsban a Charles de Gaulle-on egy másik terminálra átmenni. Így 20 perccel kevesebb... Nah ... Apu kezdődik.. Nyugi van :)

Bár biztos vagyok benne, hogy itthon még mindenki alszik, én már nagyon pörgök..
És ahogyan hajnalban egy nagyon kedves ember telefonon mondta (akinek köszönöm azt a kis éjszakai álmatlan lelkizést) : "Inez! A pillanatnak élj. Minden pillanatát élvezd ki annak, amit kint tölthetsz, és ne azzal törődj, hogy itthon mi a helyzet."
Ezt megfogadom. :) Kiélvezem.

Most viszont tényleg mennem kell, elkezdték a beszállítást.


Puszi minden hétalvónak!!!

Inez