Yosemite

Sziasztok!

Itt vagyunk Yosemite (ejtsd: „joszemiti”) mellett, a bejáratnál lévő hotelben, holnap belevágunk a túrákba, megnézünk pár szép vízesést, óriási sziklákat, szakadékokat, mamutfenyőket, de előtte még kipihenjük magunkat.

A blogomban olvashattok majd mindenről, de egyszerre rakom fel, mivel képzeljétek: itt nincs internetszolgáltatás, de még a mobiloknak sincs térerejük. Szóval azért megpróbálok mindent átadni elég hitelesen, számítsatok egy hosszú beszámolóra. (:

Első nap – péntek

Noh, ma értünk ide, a délutáni, koraesti órákban, és 9-re megyünk vacsizni. Előtte beültünk egy itteni kocsmába, ahol a gyerekek kóláztak/spriteoztak, én Virgin koktélt ittam (21 éves korhatár FAIL!), a felnőttek persze alkoholosat. Apu meg az Attila, sört, Anyu meg a Lajos(aki még mindig Andrea, és lány!) pedig Margarita koktélt. Vidámak voltak. Pont. ( ezt még továbbelemezhetném de nem hiszem hogy a szereplők örülnének. Ti biztosan :D)

Anyának eközben a szívéhez nőtt a medvebiztos kuka. Azt is dokumentálom. :D

Idefelé útközben már gyönyörű helyeken jöttünk végig, de majd holnap lesz eseménydúsabb a beszámoló!

Második nap – szombat

Húúú, de kegyetlenül elfáradtam…. Noh. Azt kell tudni erről a parkról, hogy Amerika első, és a világ ötödik legnagyobb nemzeti parkja. Yosemite. Ne aggódjatok, én sem hallottam eddig róla, de így hogy már láttam, hihetetlen, hogy ilyen létezik. Nagyon nagy területét tekintve, de a mai napba csak a Yosemite Valley (völgy) fért bele, az is lóhalálában. Jót mosolyogtam amikor megvettük a belépőt a parkba… Ha autóval mész be, autónként 20 dolcsi, ha gyalog, akkor fejenként 10. Mi 8-an mentünk egy autóval. :D Kicsit jobban megúsztuk. =) Beértünk, helyenként megálltunk fotózni, rengeteg vízesést, óriási sziklákat, vagy éppen egymást. Voltunk a Brideveil Falls nevű vízesésnél is, ez arról híres, hogy szól róla egy monda, miszerint egy menyasszony anno indiánkorban beesett a vízbe fent, és leesett, és soha többé nem látták. Azóta hívják menyasszonyfátyol vízesésnek.
Hihetetlen tömeg volt, mindenhol autók autók autók, soha sem volt egyedül az ember egy szemhunyásnyira sem. Délután a Lajos az Anna és a Vandus lent maradtak az egyik pihenőhelynél, egyiknek a lába, másiknak a hosszú séta nem ment volna, a Lajos meg vizsgákat javított. Mi a kemény mag (Attila, Apa, Anya, András és Én) felmentünk egy túrára, az egyik vízeséshez, ahova nem vezet autóút. Az emelkedő biztos nem easy-re volt állítva, nem volt messze, csak mire az ember felerőlködte magát az első jó párszáz méteren… Kicsit kipurcantam, de megérte, részben a fenti látványért (leszámítva hogy a vízesésnél amikor felérünk olyannyira jött a víz, permetezte ránk, hogy bugyiig eláztunk, és a fényképezőgépünk optikája lefagyott és nem húzta be magát :D - ezért ma már több kép nincs :D), részben pedig azért mert úton útfélen mókusokba bukkantunk. Valószínűleg kaját jöttek kunyerálni,(amit ugye tilos(!) nekik adni), de annyira közel jöttek, hogy karnyújtásnyi távolságra kerültek.

Miután visszaértünk a többiekhez, akik már halálra unták magukat, elmentünk együtt még egy vízeséshez, a Yosemite Falls-hoz, ami az ötödik legmagasabb a világon, ha jól tudom a felső vízesése 400m magas, az alsó 200 m. Itt is fotózkodtunk, majd elindultunk a parkon kívüli szállásunkra. Valaki megmagyarázhatná, hogy is van ez, de egy különös helyzet állt elő a park kijáratánál. Csak úgy lehet ugye bemenni a parkba, hogyha veszel jegyet, amiről kapsz egy ilyen behajtási engedélyszerű kártyát 7 napra(mi speciel olyant vettünk). Amikor kifelé mentünk a parkból, megnézték van e kártyánk. Kérdezem én. Valaki bemegy gyalog, lop egy kocsit és így buktatják le? Vagy nem értem.. =))

Amikor hazaértünk, rendeltünk pizzát a helyi étteremből, és azt elvittük egy ilyen kis kiülős helyre, vittünk le székeket, bort, innivalót, és ott ettünk, nagyon kellemes volt. =) No aztán alvás mert hol nap várnak ránk a MAMUTFENYŐK!!!!!

Harmadik nap – vasárnap

Itt ülök a kocsiban, még 17 percnyi töltés van a laptopon, de még több óra mire hazaérünk. Írom Wordbe a dolgaimat, aztán majd bemásolom, úgy ahogy a repcsin. :P
Ma voltunk Mamutfenyőzni, panorámát nézegetni. Eszméletlen!!!!!!!

Délelőtt még egyszer belestünk a völgybe, utána az irányt egy kilátóba vettük, majd onnan egy másikba.
Innen belehetett látni az egész Yosemite Valleyt.
Tényleg olyan volt mintha elénk raktak volna egy giccses posztert, vagy egy fényképet, vagy éppen egy filmet néztem volna széles vásznon. Íme, mert ezt nektek is látnotok kell, már amennyire egy-két fotó át tudja adni azt a leirthatatlan látványt, amiben részem volt. Később amikor a második kilátó felé mentünk, akadt egy kis problémánk, illetve Andrásnak. Volt pár megállónk, beköszönt nála a kicsi vörös szőrös állat. :P ( nem hülye fiúk, nem menstruál xD) Hát a szerpentin hatása, csodálom, hogy én nem lettem rosszul.

Mikor felértünk, egy egészen másik pontból láthattuk azt amit előtte már megnéztünk. Itt végigkövettük Apával azt a vonalat, amíg a jégkorszak alkalmával a jég kimosta a völgyet.
(a képen a jobb oldalon a Yosemite Falls, a legnagyobb amerikai)
No meg volt egy szikla Half Doom a neve, a fele letört/leszakadt, ilyesmi, és olyan geometriai pontossággal centire le volt nyesődve hogy huh.

Itt megvolt a napi jócselekedetem is megjegyezném!!! Gyerekek chipsel etettek egy mókust, ami ugye neki nem egészséges, és a Lajos mondta, hogy jajj jajj ezek a gyerekek a szüleik nem tesznek semmit. No de itt jövök a képbe ééén!!!! A hős megmentő! :D Odamentem egy közelben sétálgató parkőrhöz (mert azért idegen gyerekére mégsem szólhatok rá), hogy gyerekek etetnek egy mókust, és ezt nem tartom jó dolognak. Jött is a csaj, lerendezte őket totál kedvesen, és így én is büszke voltam magamra.
Ezek után a kaland után, a mamutfenyőkhöz vettük az irányt. Amikor odaértünk és leparkoltunk, akkor keltem, és arra hogy egy bazinagy fenyő mellett állunk, ami akkora mint a… a a a a a…. semmihez sem lehet hasonlítani. A képecske a mamutfenyő kicsike termésével:Vettünk jegyet a másfél órás kisvasútra, ami megmutatja a legérdekesebb fákat, majd mikor felültünk rá, kaptunk fülhallgatót kis magnóval, amin mindenkinek adott nyelven magyarázták a fákról az infókat. Én francia nyelvűt kértem, amivel nagyon jól jártam, mert majdnem mindent megértettem. Ráadásul az én kis családomnak én magyaráztam miközben franciául duruzsoltak a fülembe, magyarul osztottam az észt. Gyerekek, ezek a fák… Nem akarok nyáladzani, meg áradozni, de ezekről nagyon sokat tudnék…. Láttunk olyan fát, ami alatt át lehet menni, olyant aminek a belsejét szétégette a tűz, úgy hogy át is lehet látni az égre ha bemész a közepébe. Volt kettő összenőtt fa, itt található a majdnem 100 m-es mamutfenyő is, ami itt a legnagyobb, kidőlt fának a gyökerét, és még sorolhatnám. A kisvasútból kétszer kiszállhattunk 10 percre, lehetett fotózkodni a fákkal. Majdnem az összes el volt kerítve, mi mégis csak azért is találtunk olyant, ami nem volt kerítéssel védve. Mert nehogy már én legyek az, akinek nincs mamutos fenyős képe?! =))

Miután itt végeztünk, hazafelé beugrottunk egy Mexicói étterembe, és most itt ülök az autóban, mindjárt lemerül a laptop, szóval körülbelül ennyit sikerült mára összeraknom.

Remélem otthon minden szuper, és azért hiányoltátok, hogy három napig nem hallottatok felőlem. Ezért a szép hosszú bejegyzésért cserébe mondjuk írhatnátok híreket otthonról?!!!!!!

Puszi!

Inez